A publikus felhőmegoldások az utóbbi években nagy népszerűségre tettek szert, hiszen a vállalatok könnyen és gyorsan hozzáférhetnek a segítségükkel a különféle IT-szolgáltatásokhoz. A privát felhők azonban szintén burjánzanak: a Technology Business Research (TBR) friss előrejelzése szerint a privát felhőt használó vállalatok aránya a jelenlegi 50 százalékról 2018-ra 85 százalékra nő majd, 80 milliárd dollárossá bővítve a piacot.
Miért gyorsul fel ennyire a privát felhők adoptálása? A szakértők szerint azért, mert a publikus felhő nyújtotta kényelem mellett a vállalatoknak más igényeik is felértékelődtek: elsősorban a biztonságé és a kontrollé.
Ez nem meglepő: nincs már nap, amikor ne szereznénk tudomást valamilyen betörésről, biztonsági résről. Az amerikai kormányhivatalok rendszereiben ki-be járnak a kínai hekkerek, az Adobe Flash-ről éppen most derült ki, hogy olyan, akár az ementáli, s éppen egy biztonságtechnikai, hekkereszközöket áruló cég adatbázisának feltörése nyomán, s nemrég egy csoport már egy német Patriot rakéta vezérlését is átvette...
Egy biztos, hogy senki sincs biztonságban. Ilyen időkben az ember hajlamos kerítést húzni a portája köré és puskát venni, hiszen esély sincs arra, hogy valamilyen hatóság megfékezi majd a - gyakran mál államilag szponzorált - kiberbűnözőket.
A legtöbb esetben azonban szerencsére nem ész nélkül cselekednek a cégek, és felismerik, hogy a legnagyobb előnnyel a hibrid környezet szolgálnak, melyek a publikus és privát felhőszolgáltatások előnyeit egyesítik magukban.
Persze akármilyen megoldást használunk is, a biztonsági aggodalmak nem alaptalanok. A Tulfin hálózatbiztonsággal foglalkozó cég felmérése szerint a szakemberek 56 százaléka úgy véli, a hálózati biztonság egyre nehezebb terület. Ennek fő oka, hogy a hálózatokra ma több eszköz csatlakozik, nagyobb a forgalmuk - és önmagában a cloud computing szolgáltatások is csak tetézik a bajt.
Ha biztonság lenne, minden lenne
Vannak olyan területek, ahol a felhőre való átállás gyorsabb, mint azt bárki előre látta volna - az ERP, vagyis a vállalati erőforrás-tervezés például egy ilyen. Beszédes, hogy a Gartner egy kutatása szerint például ugyan még csak a 10 millió és 10 milliárd dollár közötti értékű vállalatok 2 százaléka vitt át ERP-funkciókat a felhőbe, 47 százalékuk tervezi ezt a következő években. Az on-premise megoldások elkötelezett támogatóinak aránya 30 százalék mindössze, köztük is a gyártással foglalkozók dominálnak.
Tény, hogy a felhő egyre gyorsabban növekszik – s ha a lassan katasztrofálisan kaotikussá váló kiberbiztonsági helyzet lassítja is, a következő években az üzleti élet nagy része legalábbis részben átköltözik majd oda kényszerűségből.
Éppen a biztonsági helyzet miatt azonban reménytelen, hogy a publikus felhő a közeljövőben bármikor képes legyen kiszorítani a privát felhőszolgáltatásokat – a legvalószínűbb, hogy a hibridek veszik majd át az uralmat a piac felett, s a vállalatok eközben sűrűn reménykednek majd abban, hogy ezzel eleget tettek adataik biztonságáért.