A Hamburgi Egyetem és a Siegeni Egyetem szerint az alkalmazások és a honlapok gondatlanul kezelik az adatainkat. Ez egy dolog.

Aztán ott van a másik: a magyar fogyasztóvédelmi hatóság szerint még mindig sok webshop tájékoztatása hiányos vagy félrevezető.

Oké, mondja a hétköznapi ember, de ez miért olyan nagy baj?

A szkeptikusok boldogsága?

Kezdjük azzal, nem jó dolog azt látni, hogy a szkeptikusok folyamatosan felénk kacsintgatnak: "Na ugye, én megmondtam akkor is!"

Rossz érzés, hogy a pesszimisták félelmei kezdenek beigazolódni, mert mi, optimisták hiszünk abban, hogy egy félig teli pohárnak örülni sokkal jobb, mint búslakodni felette.

De aztán jönnek a hírek, folyamatosan, és egyre többen vonják le a konzekvenciákat.

Valakik nagyon rosszul csinálnak valamit, és ennek valószínűleg mi isszuk majd meg a levét. 

Mondhatnánk, hogy nem nagy dologról van szó, hiszen ezek "csak" adatok. Ez csak az, hogy egy webshopnak mit diktálok be a neten vásárolt cucc szállításakor; hogy melyik emailemre regisztrálok a Futaneten; hogy belém veri-e az ÁSZF-t az adott webshop; és hogy mennyiért adom el a lelkem egy androidos app letöltése közben.

Ezért aggódunk?

Nos, ezért. Mert a te adatod a tied. Az te vagy.

Rosszul kezelik az adatainkat a honlapok és az alkalmazások

Kezdjük mindjárt a Hamburgi Egyetem és a Siegeni Egyetem alcímben ismertetett kijelentésével. A szakemberek 120 honlap üzemeltetőitől és 150 program fejlesztőitől próbáltak meg információt kicsikarni arra vonatkozólag, hogy mennyire tájékoztatják megfelelően felhasználókat.

A végeredmény?

Az alkalmazásfejlesztők 22 százaléka, az oldalak pedig 28 százaléka tesz csupán eleget törvényi kötelezettségeinek, és ad megfelelő tájékoztatást a felhasználók adatainak tárolásáról.

Persze a megkérdezettek 56 százaléka nem válaszolt, tehát csak a bejövő információk alapján tudtak számolni a szakemberek. Van egy olyan érzésünk, hogy a tényleges adat ennél is rosszabb lett volna, ha a megkérdezettek fejéhez fegyvert fogtak volna, és úgy kötelezték volna őket az igazság bediktálására.

És mi van a magyar webshopokkal?

Nos, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEVOSZ) szerint nem sokkal jobb a helyzet nálunk sem.

A 2014. június 13-án hatályba lépett 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet utáni állapotokra voltak kíváncsiak, vagyis arra, hogy milyen szerződés jön létre a webshopok és a felhasználók között.

A szövetség által kiválasztott négy webáruháznál alapos vizsgálat történt, és a FEVOSZ szakemberei egy nagyon egyszerű kérdésre próbáltak választ kapni:

Csak a honlap tartalma alapján milyen információt kapnak az érdeklődők a www.valentinacipo.hu, a www.fishnet.hu, a www.yogabazaar.hu és a www.tchibo.hu oldalakon?

Nos, a kiválasztott szerencsések mindegyike a régi, azóta már hatálytalan jogszabályra utalt kommunikációjában (17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet), összemosták a szavatosságot, a jótállást és az indoklás nélküli elállási jogot, ráadásul a webshopok mögötti vállalkozások beazonosításával is adódtak problémák.

A termékek árának megfelelő feltüntetésével és a szállítási díjak megadásával viszont nem voltak gondok.

Hogy ez miért rossz?

A Futanet-botrány is megmutatta, hogy az adatok nem megfelelő kezelése miért lehet veszélyes: egyikünk sem szeretné, ha az emailcíme vagy az ahhoz tartozó jelszó kikerülne a világhálóra.

Már önmagában az emailcím is kellemetlen tud lenni, de a dolognak van egy olyan vonatkozása is, hogy az emberek bizalma egyre inkább csökkenni kezd az ilyen hírek után az ilyen lehetőségekkel szemben.

Ennek pedig gyakran azok isszák meg a levét, akik tisztességesen és a törvényi kereteket betartva szeretnének működni.

Valószínűleg nem lesz kevesebb e-vásárló, de egy-két ilyen ügy miatt a törvényhozás rákényszerülhet egy szigorúbb szabályozás létrehozására, amire lehet, hogy nem is volna szükség, amennyiben az alapvető dolgokat betartanánk. 

Az pedig kifejezetten arcpirító, ha a dolog nemtörődömséggel és hozzá nem értéssel párosul, és úgy kerülünk bajba, hogy a problémát néhány alapvető biztonsági intézkedéssel megelőzhette volna az a cég, amelyikben megbíztunk.

Egy tavalyi interjúban Péterfalvi Attila, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a digitális adatvédelmet jelölte meg az egyik legnagyobb problémának, és kiemelte, hogy fontos lenne a felhasználói tudatosság erősítése is, hiszen már ezzel nagy eredményeket érhetnénk el.

Tehát rajtunk is múlik. Arra kattintunk ugyanis, amire akarunk.