Az amerikai bizalmas dokumentumokat kiszivárogtató Edward Snowden szerint a megfigyelésnek semmi haszna, és ezt a titkosszolgálatok is nagyon jól tudják. A döntést, hogy feláldozzuk-e magánéletünket a biztonságért, szerinte demokratikusan a társadalomnak kellene meghoznia, és nem a kormányoknak.

Edward Snowden neve 2013-ban vált ismertté. A számítástechnikai szakember többek között a CIA-nak és az amerikai kémelhárításnak is dolgozott, mielőtt a Dell alkalmazottjaként az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) rendszereinek felügyelete lett volna a feladata. Snowden az NSA-nél dolgozva rengeteg bizalmas iratot csempészett ki, amelyeket később a WikiLeaks oknyomozó portál hozott nyilvánosságra.

Snowdennek el kellett menekülnie az Egyesült Államokból. Jelenleg Moszkvában él, így virtuális formában jelent meg a németországi World Hosting Days konferencián vele szervezett beszélgetésen. Beszélgetőtársa a WikiLeaks újságírója volt – az a Sarah Harrison, aki két éve 39 napot töltött vele a seremetyjevói reptér tranzitjában.

Váljon ösztönné a biztonság

Snowden természetesen elsősorban a biztonságról beszélt. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a cégek és magánszemélyek egyaránt aktívan tegyenek azért, hogy minél nehezebb legyen őket megfigyelni, rendszereiket feltörni. „Önmagában az, hogy hozzáférünk a kommunikációs rendszerekhez, célponttá tesz minket. És ha nem teszünk semmit, ha arra számítunk, hogy velünk úgysem történik semmi, holnap talán a hírekben szerepelünk majd” – mondta el. A biztonságnak ösztönös gyakorlattá kell válnia szerinte, mert jelenleg az emberek nagy része egyáltalán nem figyel oda arra, hogy megfelelően védje adatait és magánéletét.

Snowden szerint a kémprogramok milliókat, néha százmilliókat fertőznek meg, és koránt sem csak azokat célozzák, akiket terroristagyanúsnak tartanak. Példaként hozta fel, hogy az NSA még egy belgiumi telekommunikációs cég rendszerét is feltörte nemrég, holott Belgium nem mondható éppen a terrorizmus melegágyának.

Értelmetlen a tömeges megfigyelés

Snowden beszélt arról is, hogy a tömeges megfigyelés még a Fehér Ház által készített vizsgálatok szerint is haszontalan, nincsen érzékelhető haszna a terrorizmus elleni harcban, a merényletek megakadályozásában. Harrison példaként hozta fel a párizsi merényleteket – az iszlamista fegyveresek, akik a Charlie Hebdo elleni támadást elkövették, korábban is a titkosszolgálatok látókörébe kerültek, mégsem voltak képesek megakadályozni a merényleteket.

Kérdés, hogy ha az amerikai kormány megjelenik egy cégnél és az együttműködését kéri, a tárolt adatok átadását követeli, mit tehet egy cégvezető. Snowden szerint sokszor a legjobb megoldás az, hogy ha a vállalatok leányvállalatokat hoznak létre, amelyek más országokban működnek és tárolják fizikailag az adatokat. Így a cég bármely kormánynak nemet mondhat, hiszen nincsenek birtokában az adatok.

De egyszerűen nemet is mondhatnak – példaként egy kis céget hozott fel, amelyet 2013-ban az amerikai kormány azért keresett meg, mert hozzá akartak férni Snowden náluk tárolt adataihoz, személyes e-mail fiókjához, és ezzel együtt mindenki más kommunikációjához is, akivel ezen keresztül kapcsolatot tartott. A cég vezetője kijelentette, hogy inkább bezárja a boltot, mint hogy kiadja az adatokat, és így is tett, azóta pedig új vállalkozásba kezdett.

Bízhatunk-e a szolgáltatóban?

Sok olyan vállalat van azonban, amely a könnyebb utat választja, és kiadja az adatokat, együttműködik a titkosszolgálatokkal – ez pedig az egész piacon bizalmatlanságot kelt, a vásárlók alapból nem bíznak a szolgáltatókban. Snowden szerint a megoldás olyan termékek és titkosítások kifejlesztése, amelyek eredendően teszik lehetetlenné, hogy feltörjék azokat. Így nem az egyes cégekben kellene bízni, hanem magában a termékben.

Az adattárolás illetően az úgynevezett „zero knowledge” modell szerinte a legbiztonságosabb. Ez azt jelenti, hogy ahelyett, hogy az adatokat a helyben elhelyezett fizikai hardveren tárolnánk, felhőben osztjuk azt el. A felhő önmagában nem megbízható, a zero knowledge modellben azonban a titkosított adatokat változatos helyszíneken tárolják, és még azok sem tudják, mi van az adattárolókon, akiknél azok találhatóak.

A nyílt projektekkel alapvető gond van

Snowden beszélt arról is, hogy milyen komoly hiányosságok vannak jelenleg az open source termékekben. Elmondása szerint gondot jelent, hogy a nyílt projekteket sokszor lelkes önkéntesek fejlesztik és ellenőrzik, ami ahhoz vezet, hogy hibák és hiányosságok óhatatlanul észrevétlenül maradnak, és a legrosszabb pillanatokban kerülnek majd nyilvánosságra, ahogyan az többször is megesett az elmúlt években. Ez nem azt jelenti, hogy az open source önmagában volna rossz, de a jelenlegi folyamat alapvetően hibás – ez pedig komoly probléma, mivel számtalan felhasználó függ az ilyen szolgáltatásoktól.

A társadalomé a döntés

Snowden azzal zárta bejelentkezését, hogy kijelentette, a megfigyelésnek igenis lehet létjogosultsága – abban az esetben, ha valódi bűnügyek felderítésére, és nem tömeges megfigyelésre használják. "Feláldozzuk-e azt a szabadságot, amelyet generációk óta élvezünk, amiért apáink az életüket áldozták? Ezt a döntést egy szabad és nyílt társadalomnak demokratikus alapon kell meghoznia" – jelentette ki.

Csapatunk a helyszínről tudósít Rustból, a World Hosting Days 2015-ről! Ha nem akarsz lemaradni Steve Wozniak és Eugene Kaspersky interjúiról és rengeteg más érdekességről, kövesd a blogot vagy Facebook-oldalunkat!