Mi jut eszedbe, ha azt hallod, "szuperszámítógép"? Hatalmas komplexumok fehérköpenyes tudósokkal, villódzó fények végtelen sora, titkos kormányzati létesítmények? HAL 9000? Nagy összegben fogadnánk, hogy a PlayStation nincs közöttük.
Pedig.
A szuperszámítógépek nagy átka, hogy rendkívül igényesek - sokba kerül megépíteni őket, energiát biztosítani a működésükhöz, nem is beszélve arról, mekkora monstrumokról beszélünk. A jelenlegi legnagyobb teljesítményű gép, a kínai Tianhe-2 például egy 720 négyzetméteres komplexumban "lakik".
Ez egyben azt is jelenti, hogy az egyszeri tudósoknak nem könnyű hozzáférést szerezniük a számítókapacitáshoz, amely pedig rengeteg kutatási projektet gyorsítana fel. Magyarországon például egyetlen olyan gép található jelenleg, amely felfér az 500 legerősebb listájára. Mit nem adnának hát a tudósok egy home-made szuperszámítógépért, amit as nagyokhoz képest akár fillérekből össze lehet rakni?
Nos, ez ma már valóság, köszönhetően a Dartmouth kutatójának, Guarav Khannának.
Az amerikai kutató 2014 végén publikálta felfedezését, miszerint a PlayStation 3 játékkonzol chipjeit felhasználva rendkívül olcsón állíthatóak elő olyan szuperszámítógépek, amelyek kapacitása 3000-szer nagyobb, mint a hagyományos asztali gépekben használt processzoroké.
Persze Khanna meg is építette a gépet, és mindjárt felhasználta arra, hogy előremozdítsa feketelyuk-kutatását, remek eredménnyel. Saját szuperszámítógépe nem éppen egy ötperces projekt volt: 2009 óta dolgozott már azon, hogy saját szupergépet építsen.
A Dartmouth laboratórium 176 játékkonzollal támogatta projektjét, amelyekből mindössze 75 ezer dollárért (alig több mint 20 millió forintért) építette meg a számítógépet. És nyilván már dolgozik is a következő, 220 konzolból készült változaton.
Ez lett a konzolokból - most fekete lyukakat szimulálnak.
Khanna persze nem állt meg az innovációval a konzoloknál. A friss hírek szerint szemet vetett az okostelefonokra is, amelyek processzorai szerinte ma a számítókapacitáshoz viszonyítva leginkább költséghatékony technológiát képviselik. Felhasználásukkal pedig tízszer olyan költséghatékonyan lehetne szuperszámítógépeket építeni, mint a hagyományos módszerekkel.
Rendben, azt azért nem állítjuk, hogy egy ilyen szuperszámítógép bármikor felveheti majd a versenyt a kínaiak Tejútjával vagy éppen az amerikaiak által megépíteni szándékozott exa-szuperszámítógéppel.
Ellenben tudósok millióinak adhat lehetőséget arra, hogy olcsón jussanak az olyannyira kívánt számítókapacitáshoz – így nagy lépésekkel előremozdítva a tudomány haladását.
